Ipari technológiák-06

Aktualitások

Környezetvédelmi beruházás a füstmentes Budapestért

2019. Szeptember 29. Vasárnap
Henter György
Környezetvédelmi beruházás a füstmentes Budapestért

Közös munkával, távhővezetékek, csatlakozások, aknák kiépítésével járul hozzá a Kraftszer Kft. ahhoz a több milliárd forintos környezetvédelmi beruházáshoz, amelyet a FŐTÁV Zrt. indított el 2018-ban az Erzsébet hídnál. A budapesti hőgyűrű kiépítésének részeként, a Kéménymentes belváros programként ismert fejlesztéssel a távhőszolgáltató megteremti annak a lehetőségét, hogy a belvárosi épületekben is bevezethessék a környezetbarát távfűtést, amellyel jelentősen javulhat Budapest levegője.

Partnerkapcsolat a környezetvédelem szolgálatában

A Kraftszer Kft. kiemelt energetikai kivitelezőként, már korábban is partnerként dolgozott a FŐTÁV Zrt.-vel, de a budapesti hőgyűrű megvalósításának egyik fő projektjében való részvétel különösen megtisztelő. A Kéménymentes belváros program keretében ismét bizalmat szavaztak a cégünknek, kollégáinknak, szakembereinknek, s ez fontos visszajelzés nekünk. Munkáink során eddig is előtérbe helyeztük a környezetvédelmet, és most részesei vagyunk egy olyan energetikai fejlesztésnek, amellyel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Budapest egy tisztább levegőjű, élhetőbb főváros legyen.

Az elképzelés és annak hatása a budapestiek életére

A budapesti hőgyűrű kiépítésének, a jelenlegi szigetüzemű távhőkörzetek egységes hálózattá alakításának részeként 2018 júniusában a megrendelő FŐTÁV Zrt.-vel, és a kivitelezést elnyert társaságokkal együttműködve hozzáláttunk a Kéménymentes belváros program gyakorlati megvalósításához. Az európai uniós támogatású több milliárd forintos fejlesztés lényege, hogy a távfűtést Budáról Pestre vezetjük, az Erzsébet hídon át. Az eddig ellátatlan belső pesti kerületek épületei, közintézményei, iroda- és lakóházai ezzel a távhőhálózatra köthetők.

A FŐTÁV szerint a fejlesztés a budapestieknek egy élhetőbb várost és számos más társadalmi előnyt kínál. A környezetvédelmi beruházás megkezdése előtt a vállalat szakemberei által készített felmérés szerint az Erzsébet hídi stratégiai tranzitvezeték kiépítésével a belvárosban akár több tízezer lakás csatlakozhat majd az egységes budapesti távhőrendszerhez. – Budapesten mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárdtüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezne, éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe. A távhőrendszer egységesítésével pedig évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás maradna el, ami 12 ezer hektárnyi erdő megmentését jelenti – olvasható a budapesti távhőszolgáltató dokumentumaiban, kiadványaiban. A Kraftszer Kft.-nek és valamennyi munkatársának nagyszerű érzés, hogy ilyen nagy jelentőségű környezetbarát fejlesztésért dolgozhat, részese lehet a munkának.

A projektben vállalt feladatunk

A konkrét feladat az A-Híd Zrt. vezette konzorcium, illetve a teljes kivitelezői csapat előtt összességében nem kevesebb, minthogy Budán, a Rácz fürdőtől meghosszabbítsák a távhővezetékeket a Krisztina körút alatt, a Döbrentei tértől az Erzsébet hídon át Pestre, a hídfőtől a Március 15. térig, onnan a Szabad sajtó útja alatt átvezetve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épülete előtti indítóaknáig, ahonnan úgynevezett mikrotunnelinges eljárással a csöveket egy járható alagúton vezessék tovább a Városház utcánál lévő fogadóaknáig.

A Kraftszer Kft. feladata a beruházásban a belváros távhőellátását szolgáló 2xDN600-as tranzitvezeték kiépítése a budai oldalon a Rácz fürdőnél lévő csatlakózóaknától, illetve a pesti oldalon a hídfőtől a Március 15. tér túlsó oldalán kialakított aknáig. A munka első lépéseként a Kelenföldi Erőműtől a Déli pályaudvarig tartó „élő távhővezetékre” csatlakoztattuk a leendő új szakaszt, majd a Krisztina körútig elvitt vezetékeket védőcsőben vezettük át a Döbrentei térig, majd onnan az Erzsébet híd budai hídfőjéig, ahol kialakítottuk a „beállást”. A hídszerkezet alatti csövek felszerelésének folyamata, illetve a mikrotunnelinges eljárás előkészítése jelenleg is zajlik, azonban a Kraftszer Kft. vállalása volt még a már említett Március 15. téri akna megépítése is.

    
A menet közben jelentkező műszaki nehézségek

Rácz fürdő távhőakna - környezetvédelmi beruházás

A feladat bonyolultságát, műszaki nehézségeit már az elején megtapasztalhattuk, amikor a távhővezeték budai csatlakoztatása után a Rácz fürdőnél található földalatti közművezetékek kiváltását kellett megoldani úgy, hogy az egyéb vezetékek valóságos helyzetes nem egyszer eltért a hivatalos adatszolgáltatástól.

Mindez egyébként a beruházás szinte teljes területére igaz volt, Budán és Pesten egyaránt.

A Rácz fürdőnél a teherporta melletti bejáratnál alakítottunk ki – a korábban megépített távhőakna mellett – egy bővített aknát. Ebben az aknákba telepítettük azokat az elzáró berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a távhővezeték elágaztatását az Erzsébet híd irányába.

(Kép: Rácz fürdő teherportája melletti távhőakna kibővítése)

Ördög- és Krampusz árok, ismeretlen pince- és alagútrendszer, régi városfal maradványok

A fürdőnél, amelynek épületéhez rendkívül közel kellett továbbépítenünk a vezeték-hálózatot, a közműkiváltások mellett a munkát nehezítette, hogy az ott húzódó Ördög-árokkal párhuzamosan felbukkant egy ma már nem is üzemelő vízelvezető.

Mint kiderült, ez a létesítmény a Krampusz-árok, amelynek meglévő boltozata szinte közvetlenül az új vezetékpár alatt húzódik. Emellett természetesen a kötelező régészeti munkák sem könnyítették meg a dolgunkat, különösen, hogy ebből a szempontból is kiemelt területekről beszélhetünk. A Rácz fürdőnél például egy pincerész, a Döbrentei tér alatt egy, a régészek által sem ismert pince- és alagútrendszer, a pesti oldalon a régi városfal, illetve az ahhoz csatlakozó építmények, a Március 15. tér alatt pedig az egykori Szent Mihály-kápolna maradványait kellett feltárniuk, elemezniük, értékelniük a szakembereknek. Amit ugyanis a leletekből megmentendőnek tartanak, azt a részt értelemszerűen el kell kerülni a vezetéképítéssel. Az egyes munkafázisokban így mindig a régészek dolgoztak elsőként a munkaárokban, s csak utánuk kezdhettünk hozzá a tényleges munkánkhoz.

(Kép: Régész munkában a Döbrentei térnél)  

A híd előtti utolsó pont

Közvetlenül az Erzsébet híd budai hídfőjénél létesítettünk egy 4,5-5 méter mély aknát.  Itt van a híd előtti utolsó pont, ahol el lehet zárni a vezetéket, ha a hídon karbantartást kell végezni a vezetéken. Ide két olyan berendezést is beépítettünk amelynek segítségével a távhővezetéket szakaszosan lehet elzárni.

Munkánkat itt már a föld alól feltörő termálvíz is nehezítette. A munkagödörben felgyülemlő víz hőmérséklete 30-35 Celsius fok körüli volt, és a biztonságos munkavégzés érdekében gondoskodni kellett a folyamatos szivattyúzásról.

A híd lába melletti rendkívül szűk területen komoly kihívást jelentett a távvezeték-építés. Úgy kellett folyamatosan haladnunk, hogy a hídon korábban átvezetett más közművezetékek ne sérüljenek meg.

A hídfőt, pontosabban az Erzsébet híd lábánál található beton alépítményt meg kellett bontani, mert a hídra onnan lehetett felvinni a vezetéket. A hídfőbontás rendkívüli figyelmet és körültekintést igényelt, külön ügyelve a híd szilárdságára, állékonyságára. Ezt a munkafolyamatot folyamatos felügyelet mellett lehetett csak elvégezni. A pesti oldalon a vezetéket egy ugyanilyen beton alépítményt megbontva kell levezetni a hídról, hasonló körülmények között.

(Kép: Erzsébet híd budai hídfő 4.5-5m mély műtárgy)

A híd utáni első pont

A Március 15. téren, a híd utáni első aknában szintén ki kellett alakítanunk egy, a későbbi karbantartásokhoz szükséges elzárási pontot. Itt a föld alatt a még sűrűbben elhelyezett víz-, gáz- és egyéb közművezetékek miatt vált nehezebbé a távhővezetékek kiépítése, illetve a már említett Szent Mihály-kápolna maradványai miatt a vezetékek irányán is módosítani kellett. Az Erzsébet híd pesti lehajtójáról a Március 15. tér felé vezető szakasz kivitelezésre csupán egyetlen éjszaka állt a rendelkezésünkre, ugyanis kizárólag estétől reggelig kaptunk engedélyt a lehajtósáv lezárására. Nem mellékes körülmény volt az sem, hogy kifejezett elvárás volt: munkavégzésünk során a közúti forgalmat minél kisebb mértékben zavarjuk vagy korlátozzuk.

                                       

Együttműködve a lakosokkal egy tisztább levegőjű városért

Budán és Pesten jelenleg is vannak forgalomkorlátozások, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a budapestieknek, amiért a partnerünk, a  FŐTÁV Zrt. már a fejlesztés, a munkák kezdetén is a fővárosban közlekedők türelmét, megértését kérte. Teljes forgalmi zárat nem kellett elrendelni, a föld alatti vezetéksajtolásoknál csak az aknákat kellett kialakítani, és minimális volt a munkaterület-elkerítés. Jelentős útfelbontásra sem volt szükség, ahogyan a Kossuth Lajos utcai járható alagutat is egy, a metrófúrásnál alkalmazott, a felszíni közlekedést nem zavaró technológiával készítik el. Ebben a nagyon fontos környezetvédelmi beruházás résztvevői szándékai szerint az itt élők a kisebb kényelmetlenségekért cserébe a levegőszennyezettség jelentős csökkentését kaphatják. Budapest pedig a hőgyűrű folytatódó kiépítésével utolérheti Bécset az élhetőbb városok versenyében. 

 

A projektben résztvevő csapat tagjai:

Henter György - projektvezető, Kecskeméty Krisztián - projektvezető helyettes, Papp István - senior projektmérnök,

Budai János  - szerelésvezető, Laklia Bence - junior projektmérnök, Molnár Levente - junior projektmérnök

A környezetvédelmi beruházással kapcsolatos videóinkat itt tekintheti meg:

Erőművek, ipari energetikai- és technológiai létesítmények kivitelezője