Metróalagút és villamossínek alatt kötöttük össze Józsefvárost Ferencvárossal
Különleges eljárással épített cégünk, a Kraftszer Kft. távhővezetéket a FŐTÁV Zrt. megbízásából. A ferencvárosi Vágóhíd utcánál, a Nagyvárad tértől bővítettük a távfűtési lehetőséget az Üllői utat keresztezve a józsefvárosi Orczy út és a Batsányi utca sarkáig. Kivitelező cégként útburkolat-bontás nélküli technológia speciális alkalmazásával évtizedekre biztosítottuk a FŐTÁV számára a környék hatékonyabb távhőellátását, az ellátásbiztonság növelését, a légszennyezés csökkentését és nem utolsó sorban a Közszolgálati Egyetem hálózatra kapcsolását.
Huszonegy méter mélyen, az eddig világszerte megszokott építési módszerektől is eltérő technológia alkalmazásával kötöttük össze meglévő távhővezetékeket a Főtáv-projekt fővállalkozójaként. Az eljárás lényegében a világ nagyvárosaiban ma már általánosan használt útfelbontás-mentes megoldásokat ötvözte az úgynevezett kútsüllyesztéses módszerrel. Általában az irányított fúrás különösen a nagyszámú közműhálózattal ellátott területeken a földalatti vezetékek elvezetését könnyíti meg, míg a kútsüllyesztés a távhő-gépészeti aknák mélyítését teszi lehetővé úgy, hogy a feleslegessé váló földmennyiség egyszerűen kitermelhető legyen.
A csaknem egymilliárd forintos, európai uniós támogatású fejlesztés a Könyves Kálmán körúti Telekom-székház tulajdonosáról elnevezett WING 1-projekt folytatása, amelyben szintén részt vettünk. Annak a Soroksári úttól indult beruházásnak végső szakaszában építettük ki Magyarország egyik legnagyobb irodakomplexumához vezető 670 nyomvonal-folyóméternyi távhővezetékpárt a Vágóhíd utcában. A FŐTÁV tervadatai szerint a két fejlesztésben az egymással párhuzamos vezetékek hossza összességében meghaladja az 5 kilométert, és együttesen több tíz megawattnyi hőmennyiséget juttatnak el a régi és új fogyasztókhoz.
A nemrég lezárult második ütemben a FŐTÁV közbeszerzési pályázatában az úgynevezett stratégiai gerincvezeték 360 nyomvonal-folyóméterrel való továbbépítése volt a cél. A Vágóhíd utca és az Albert Flórián út sarkánál kialakított aknától a Ludovikáig, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusáig kellett a föld alatt elvezetni a távhővezetékeket, az Üllői út vonalában haladó 3-as metró alagútja, valamint az Orczy út alatt, amelyen pedig villamossínek (24-es járat) futnak.
Kútsüllyesztés, irányított fúrás
– Ez a különleges helyzet ugyancsak különleges, az eddigi távhőépítési gyakorlatban teljesen szokatlan technológiát kívánt – mondta el projektvezetőnk. Közreműködő partnereinkkel együtt arra készültük, hogy a Nagyvárad téren, a 3-as metró alagútjának két oldalán, a ferencvárosi Albert Flórián útnál, illetve a józsefvárosi Batsányi utcánál mélyítünk egy-egy 21 méter mély aknát, s az így kialakított munkagödröket – fúrásos technológia segítségével – összekötjük az arra szánt távhővezetékekkel, egy 66 méter hosszú alagútpáron keresztül. A feladatot bonyolította, hogy nagyon sok más közműszolgáltatás vezetéke húzódik ezen a területen, amelyek egy részét át kellett helyezni, a talajszerkezet ebben a mélységben rétegenként eltérő állagú, így már az akna megépítése sem volt egyszerű. A határidők betartása érdekében végül amellett döntöttünk, hogy mind a 9-szer 8-10 méteres nagyságú indítóaknát, ahogyan a négy méter átmérőjű hengeres fogadóaknát úgynevezett kútsüllyesztéses eljárással fogjuk a megfelelő mélységre ereszteni. Ennek az a lényege, hogy csak a két érintett ponton 10 méter mélységig hagyományos, nyíltárkos módszerrel termelik ki a földet, majd a támasztó szerkezetekkel biztosított talajra helyezik mind a négyszög, mind a gyűrűs alapú aknát. Ezek belsejét kiássák, így az akna elkezd süllyedni, ráadásul a talajbiztosítást maga az akna fala biztosítja, megelőzve a beomlást, emberek sérülését. A gyűrűs akna sajátossága még, hogy több gyűrűt engednek le, és végül így alakul ki a távhővezetékek végleges helye. Ennek a módszernek az a legnagyobb előnye, hogy az aknákon keresztül kitermelt földet egyszerűen ki lehet emelni, miközben egyre lejjebb jut az úgynevezett műtárgy. A talajszerkezet fékezőerejét az akna külső fala és a földréteg közé juttatott gördülő kavicsokkal ellensúlyozták, s ezek mintegy csapágygolyókként segítették a súlyos aknák célba juttatását.
A kivitelezőnek változtatnia kellett azon az eredeti terven is, hogy a távhővezetékeket sajtolással juttatják a föld alatt egyik oldalról a másikra. Mint kiderült, erre a talajrétegek keménysége miatt nem volt műszaki lehetőség, így irányított fúrással alakították ki a két aknát összekötő alagutakat. A fúrás műszaki nehézségét az jelentette, amikor átértek a fúrók a fogadóaknába, azonmód biztosítani kellett a vízzárást, nehogy a talajvíz tönkre tegye az addigi munkát.
A munkálatok lezárultával a helyreállított felszínen a mélyben történtekből szinte semmi nem látszik, csupán két „csatornafedél”, amelyből sok van a városban. A feladatban résztvevőket azonban ezek a fedelek mindig emlékeztetni fogják, hogy ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a létesítmény akár 50-100 évig szolgálja a ferencvárosi és józsefvárosi helyszínek környékén élő emberek hőellátását.
A New York-i gőztől a Genfi-tó vizéig
A FŐTÁV által elvárt és a Kraftszer által alkalmazott útburkolat-bontás nélküli technológiát nem csak a távhővezeték-építésben, hanem más földalatti közműlétesítmények kialakításában is Európa-, és Amerika-szerte alkalmazzák. Természetesen mindenhol más-más specialitásokkal. A magyar példa a vázolt kútsüllyesztés és az irányított fúrásos technológia elegye. A világban egyre népszerűbb az Erzsébet hídon átvezetett távhővezeték esetében a pesti oldalon alkalmazott mikrotunnelinges megoldás. A járható alagút kialakítását szolgáló fúrópajzs csak méreteiben tér el attól a berendezéstől, amelyet a 4-es metró alagútfúrásánál is alkalmaztak. A közelmúltban hasonló technológiát alkalmaztak Amsterdamban, ahol a holland városon áthaladó autópálya alatt sajtolták át a vezetéket ezzel a módszerrel, amelyet az Egyesült Államokban jellemzően a nagy szennyvízcsatornák építésénél alkalmaznak. Az ókori Rómából származó távfűtés legújabb kori „őshazájában”, New Yorkban ugyancsak speciális a helyzet, ugyanis a XIX. század végén az épületek alatti kazánokat összekötő gőzvezeték-hálózat a metropolisz jelentős részén a mai napig üzemel. A távhőrendszer előnyei miatt Kanada nagyvárosaiban is szívesen dolgoznak az aknákon kívül valóban csak a földalatti talajt mozgató vezetéképítési módszerekkel, ahogyan immár Kínában és Kuvaitban is. Európában Svájc kifejezetten élen jár a mikrotunneling alkalmazásában. Bernben hét éve 18 méter mélységben fúrtak ki alagutat több mint 500 méter hosszon. Az ezekben futó távhővezetékek egy modern energiaközpontnak biztosítanak összeköttetést a lakossági hőközpontokkal. Érdekesség, hogy a fúrópajzsot 80 méteren át a lehető legprecízebben kellett elvezetni úgy, hogy egy 300 éves tölgyfa mélyre nyúló gyökerei épségben maradjanak. Ugyancsak Svájcban, a Genfi-tó vizét hasznosítják távfűtésre hőszivattyúk segítségével. A vizet fél kilométeres hosszúságban, gömbgrafitos csőrendszereken szállítják a föld alá, 70 méter mélyre. A vezetékek a tóparton kiépített vasútvonal alatt, mikrotunnelinges eljárással épültek ki.
Hőgyűrűben
Az itt zajló projekt része egy korábban megkezdett fejlesztéssorozatnak, a Fővárosi Hőgyűrű kiépítésének. A budapesti távhőszolgáltató hivatalos dokumentumai alapján a vállalat kiemelt stratégiai célja a távhőszolgáltatás versenyképességének javítása, szolgáltatási színvonalának emelése és a hőtermelés optimalizálása, valamint az európai és hazai környezet- és klímavédelmi célok elérése. Ezért a nettó 40 milliárd forint összegű beruházás keretében, amelyet saját és uniós forrásokból finanszíroznak, 2023-ig összekötik a szigetüzemű hőkörzeteket, létrehozzák az egységes budapesti távhőrendszert. A jelenlegi 8 hőkörzet összekapcsolásával a meglévő 1100 kilométeres vezetékhálózat 102 kilométerrel, a fogyasztói piac pedig 200 megawattal bővül. A FŐTÁV 2018-ban és 2019-ben több mint 90 megawattnyi hő szállítására kötött szerződést, és már ez a mennyiség is jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést eredményez. A Fővárosi Hőgyűrű kiépítése az ellátás- és üzembiztonság növelése mellett a hőpiaci verseny kialakulását is elősegíti, így a fogyasztók hosszútávon kedvezőbb áron juthatnak a legkörnyezetbarátabb fűtéshez. Nagy öröm számunkra, hogy munkánkkal nem csak a fővárosiak életét tesszük élhetőbbé, hanem a Föld megóvásáért is tehetünk.
